Tisztelt Miniszter Asszony!

Jó pár évvel ezelőtt tele volt a sajtó azzal a hírrel, hogy Makó mellett akkora gázmezőt tártak fel, amely kb. 40 évig biztosítaná az ország gázfogyasztását, vagy fedezné az ország teljes adósság állományát. Akkor az volt a Gyurcsány-kormány hivatalos álláspontja, hogy azért kellett eladni a bányajogot, mert bonyolult és drága a kitermelése és nekünk ehhez nincsenek eszközeink. Az eladással egyidejűleg érdekes módon egyharmadára csökkentették (12%) a bányajáradékot. A kanadai tulajdonos az eszközkérdést egyszerűen oldotta meg, Horvátországból bérelt fúrót.

Kérdésem, mely a MIÉP álláspontja is, hogy most, amikor a Kormány a közszolgáltatókat újra igyekszik helyesen magyar kézbe venni, akkor nem gondolnak-e a makói gázmező visszavásárlására? Ha nem, akkor miért nem, és ez esetben nem gondolnak-e a bányajáradéknak a korábbi mértékűre való visszaállítására? Az esetleges visszavásárlás költsége hogyan viszonyul azokhoz a költségekhez, amelyeket a magyar állam költ a hosszú nemzetközi gázhálózatok kiépítésére?

Várom megtisztelő válaszát!

Budapest, 2013. június 10.                                                          Endrésik Zsolt
                                                                                                      független képviselő